Tudtad-e, hogy mit őriz a nagyváradi Szent László ereklyetartó?
A Szent László koponyacsontjának egy darabját őrzi, egészen pontosan a nyakszirtcsont egy darabját, amit Zichy Ferenc püspök 1775-ben adományozott a nagyváradi székesegyháznak. Ez a herma talán az egyik leghíresebb és legszebb darabja a nagyváradi Szent László Egyházművészeti Múzeum gyűjteményének. A Szent László arcképét idéző ereklyetartót pedig 1892-ben készítették, nem azonos és nem is másolata a Győrben őrzött hermának.
Tudtad-e, hogy Nagyváradon múzeum is viseli Szent László nevét?
A nagyváradi Szent László Egyházművészeti Múzeum a Mária Mennybemeneteléről felszentelt székesegyház épületében látogatható. Az állandó egyházművészeti gyűjtemény a 2015-ben nagyszabású átalakítási munkálatokon esett át. A megújult, korábbinál gazdagabb, látványosabb és tematikusan is jobban tagolt kiállítás a Vallásturisztikai Iroda munkatársain keresztül várja látogatóit.
Tudtad-e, hogy Nagyváradon hamarosan szecessziós múzeum nyílik?
A híres Darvas–La Roche-villában valószínűleg még március folyamán megnyílik egy egyelőre turisztikai központnak nevezett, de a múzeumok vonásait magán viselő intézmény. Azért központ, mert a múzeummá válás folyamata hosszadalmas, a szükséges dokumentáció összeállítása és a számos jóváhagyás megszerzése után viszont Várad központjában valóban szecessziós múzeum fog állni. A bécsi szecesszióra jellemző geometrikus elemeket is felvonultató, […]
Tudtad-e, hogy Szent László idején avatták fel Magyarország első szentjeit?
Szent László királyunk uralkodása alatt, 1083-ban került sor az első magyarországi szentté avatásokra. A szentté avatások módja szigorúan kötött volt. A szentek kultuszát ünnepnapok őrizték, életüket legendákban foglalták össze. 1083-ban egyszerre avatták szentté I. István királyt és Imre herceget, a mártírhalált halt Gellért püspököt, továbbá András és Benedek remetéket. Istvánnak és kortársainak a szentté avatása […]
Tudtad-e, hogy Szentjobb település nevét Szent Lászlónak köszönheti?
A Nagyváradtól mintegy 40 kilométerre található Szentjobb (románul Sâniob, latinul Sancta Dextra) nevét Szent István király kézereklyéjéről, a Szent Jobbról kapta, és elsőként Szent László király nevezte így. Az első magyar király leválasztott jobb karját egy Mercurius nevű szerzetes hozta az akkor Berekisnek nevezett településre 1061 körül, minden bizonnyal azért, hogy az ereklyét megóvja az […]
Tudtad-e, hogy Szent László koponyaereklyéjének szerepe volt az igazságszolgáltatásban?
Szent László 1192-ben történt szentté avatása után földi maradványait díszes sírba helyezték át. A koponyáját azonban külön választották és mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Az ereklyének az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, a vallomástevők erre helyezték a kezüket, amikor megfogadták, hogy az igazat fogják vallani. Szent László koponyacsontja ott volt ugyanakkor a […]
Tudtad e, hogy Szent Lászlót kétszer is megkoronázták?
Feltételezések szerint László királyt kétszer is megkoronázták: először a görög koronával 1077-ben, majd 1081-ben, amikor Salamontól visszakerültek a magyar koronázási jelvények. A legendák szerint elképzelhető, hogy meg sem koronáztatta magát, mivel „égi koronára vágyott”.
Tudtad e, hogy rekonstruálták Szent László arcát?
A győri bazilikában őrzött Szent László-hermában található koponyaereklye alapján elkészült a lovagkirály arcrekonstrukciója komputerfestési eljárással és készül a király plasztikai arcrekonstrukciója is. A koponyaereklye embertani vizsgálata alapján 50-55 éves, markáns férfit jelöltek meg a szakemberek. A metrikus vizsgálatok alacsony és hátrafutó homlokot határoztak meg, jellegzetességként a csontos szemöldökív kiemelkedését és az orrgyök behúzottságát definiálták. Minderről […]
Tudtad-e, hogy Szent László királlyal is találkozhatsz a Hősök terén?
Budapesten a Hősök terén Szent László király szobra is megtalálható: a millenniumi emlékmű bal oldali oszlopsorában, balról a második. Telcs Ede 1911-ben készült szobra.
Tudtad-e, hogy rockoperát írtak Szent Lászlóról?
A Szent László király legenda alapján készült rockoperát a Székelyföldi Napokon mutatták be Csíkszeredában. A művet a néhai Papp-Kincses Emese írta és rendezte színpadra, zenéjét a ROLE együttes szerezte. Az előadás a keresztény értékrend, a hit, helytállás és emberszeretet eszméit sugározza, melyeket Szent László, Erdély védőszentjének alakja testesít meg.
Tudtad-e, hogy énekeskönyv is megjelent Szent László királyról?
Egyedülálló gyűjteményt jelentetett meg Énekek Szent László királyról címmel Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és társadalomtudomámy karának egyetemi adjunktusa. A kötet a király szentté avatásától, 1192-től kezdve gyűjti össze a róla szóló énekeket, és templomi énekeskönyvként is használható.
Tudtad-e, hogy László király kétszer házasodott?
Első felesége, akinek a nevét nem ismerjük, valószínűleg magyar főúri leány volt. Majd özvegységre jutva Rheinfeldi Rudolf német ellenkirály leánya, Adelhaid lett a felesége, akitől Piroska (Iréne) nevű leánya született.
Tudtad-e, hogy Szent László három törvénykönyvet is megalkotott?
Tizennyolc évi uralkodása ideje alatt Szent László három törvénykönyvet alkotott, amelyek egyrészt a keresztény vallás megszilárdítását, másrészt a tulajdon védelmét tűzték ki célul. Szent László korában rendkívüli szigorral büntették a lopást: a tetten ért tolvajra akasztás várt, miközben olyan kis tételek eltulajdonításáért is, mint egy liba, vagy egy tyúk csonkítás, az orr, a fül vagy […]
Tudtad-e, hogy Püspökfürdő (1 Mai) Szent László nevét viselte egykoron?
Nagyvárad déli határában található Szentmárton (Sânmartin) községhez tartozik Bihar megye két legrégibb termálvizes fürdőtelepe: Félixfürdő, valamint Püspökfürdő. Utóbbit, a mai Május 1. fürdőt egykoron Szent László fürdőjének is nevezték. A szájhagyomány szerint I. László király erre vonulván seregével nagyon megszomjazott, de nem talált a közelben vizet. Egyszer csak lova felrúgott egy követ, s alóla gazdag […]
Tudtad-e, hogy a Kárpát-medencében 14 település viseli városalapító királyunk nevét?
Ezek a következőek: Bakonyszentlászló, Búcsúszentlászló, Bükkszentlászló, Jászszentlászló, Mátraszentlászló, Pilisszentlászló, Pusztaszentlászló, Püspökszentlászló, Szentlászló, Vácszentlászló és Zalaszentlászló elnevezésű települések Magyarország területén; továbbá Lászlóvára (Coronini) a Bánságban, Tordaszentlászló (Comuna Săvădisla) Erdélyben, Szentlászló (Laslovo) Horvátországban, illetve Szécsiszentlászló (Motvarjevci) Szlovéniában.
Tudtad-e, hogy Szent László a három magyar katonaszent egyike?
Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje és Szent György, a rendőrség védőszentje mellett Szent László is a magyar történelem katonaszentjeinek sorát gyarapítja. A korai magyar határőrizet megszilárdítása és a határvédelem megszervezése László király nevéhez fűződik, innen származik a katonaszentség. Tizenöt évig volt a magyar határőrség védőszentje. Ez a „státusza” 2007. december 31-én szűnt meg, amikor felszámolták […]
Tudtad-e, hogy Szent László lányát az ortodox egyház szentként tiszteli?
Szent László magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő (†1090) elsőszülött leánya Szent Piroska (1088 – 1134. augusztus 13.) Árpád-házi magyar királylány, bizánci nevén Priszka (románul Sfânta Parascheva). Magyarországi Szent Irén (Eiréne) néven bizánci császárné. Az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját. Kultuszát a római és görög katolikus egyház is átvette.
Tudtad-e, hogy milyen fizetőeszköz volt Szent László pénze?
Semmilyen. Bár a legenda szerint ezek Szent László imája következtében kővé változott aranypénzek, a tudomány megcáfolta ezt a mítoszt. A többek között Tordaszentlászló (Kolozsvártól 22 kilométerre található település) környékén is nagy mennyiségben megtalálható „pénzek” az őslénytankutatók szerint nummuliteszek maradványai, azaz fosszíliák.
Tudtad-e, hogy Szent Lászlóról egy védett növényt is elneveztek?
Ez nem más mint a Szent László-tárnics (Gentiana cruciata). Ehhez a virághoz több nép is fűz valamilyen legendát, ilyen található a magyar Szent László-mondakörben is. Latin nevében a cruciata jelző a keresztre utal, és a pestis gyógyításában betöltött szerepe miatt „ragadt rá”. Védett növény, természetvédelmi értéke 150 RON.